Egy kis kényeztetés.

Ma újabb iskolát látogattam meg: Headmasters (http://www.headmasters.com.au/). Lehet, hogy kitaláltátok, leginkább fodrászokat képeznek. Azért leginkább, mert egyéb szépségiparral kapcsolatos kurzusok is vannak. A suli profi. Kezdem úgy érezni, hogy ez normális itt. Fodrászat, spa, kozmetikai szalon, ahova az utcáról is be lehet esni. (Azért aláiratnak veled egy nyilatkozatot, hogy tudomásul vetted, tanulók dolgoznak rajtad, nem fogsz panaszkodni.)Komolyabb dolgokat először müfejeken csinálnak. Minden diák kap kettőt az elején hosszú hajjal, a végére egészen rövid lesz a haj.
Körbevezettek, aztán lementünk kávézni. Egészen elvarázsolt a kis passage, amiben az iskola van. Most kezdem felfedezni ezeket az eldugott kis átjárókat, amik nem is annyira eldugottak, csak, mint turista nem fedezed fel őket rögtön. Ez kb 200 méter hosszú, végig kis éttermekkel, kávézókkal, bohém butikokkal. Amelyik kávézóban ittunk, a világ egyik legjobb kávézójának volt megszavazva néhány éve. Tényleg jó volt a kávé, ami mellett mindenféle palacsintát árulnak. Később egy másik kis étteremben ebédeltem: isteni finom csirkét mustáros krumplisalátával. (Nem hivtak meg a dögök, de azért nem panaszkodom, mint látni fogjátok). Délután már szándékosan kukucskáltam be kisebb utcácskákba, találtam is néhányat. Ma rátaláltam a romantikus Melbourne-re. Ha sikerül feltenni a képeket, meglátjátok!
Vissza suliba! A kávé után "kaptam" egy hátmasszázs és beszáritották a hajam. Jól hangzik, igaz? A masszázs nagyon jó volt, amikor a tanár csinálta. Előtte a diákok is gyakoroltak, de nem ment igazán. Nem volt rossz, de nem mertek erővel maszirozni, csak simogattak.
Utána a fodrászat. Egy indiai diáklány csinálta, aki féléve tanul itt a suliba. Szegény elég ügyetlen volt, de igyekezett. Bajt nem tudott csinálni, de a végén a hajam nem vot igazán egyenes. Egy srác odajött közben magyarázni neki, és megmutatni, mit kell csinálni, ő ügyes volt. (Felsőbb évesek felügyelik a kezdőbbek munkáját, és ott van 2-3 fodrászoktató is a szalonban folyamatosan) Még jó, hogy nem vágattam, bár azt biztos más csinálta volna. Később benéztem Andyhez a CIC-be. Ő is felajánlotta, ha akarok péntekre bejelentkezhetek az ő szalonjukba. Akkor "sajnos"kirándulni megyek a közeli hegyekbe, ez ugrott.
Ebéd után múzeum következett. Találtam jó kis üzleteket, de holnapra halasztottam a vásárlást, mert oda akartam érni már valahova. Minden múzeum bezár 5-kor, és félóra nem elég. Nem éri meg. Tehát a börtön múzeumba mentem:Old Melbourne Gaol. Ez volt az első fegyház a városban. Itt tartották fogva és végezték ki Ned Kellyt.
Egészen kicsik a cellák: 3x2 méter az egész. Hires-hirhedt bünözőkröl vannak képek, történetek. Sokakat végeztek itt ki, bent a falak között volt a "bitófa". Idézőjelben, mert egy gerenra volt és alatta a csapóajtó a második szinten. A kivégzettekről készitettek halotti maszkokat, amik ki vannak állitva. Sokminden van a hóhérokról(az elején maguk is rabok voltak, akik a szolgálatért enyhitést kaptak és pénzt) és a kivégzésről magáról. Erre már nem jutott sok idő, mert kicsengettek, zárt a börtön. Nem akartam bentrekedni.
Mielőtt megnéztem a múzeumot, elkaptam egy csoportot, ami a watch houseba ment. A watch house a rendőrörs, ahova először kerülnek az előállitotta, az előzetes. Közvetlen a fegyház mellett volt Melbourne központi watch house-a, ami 1994-ig müködött. Ez vicces volt. Sergeant Petersen vezetett végig minket, elmondta pontosan, hogyan zajlik egy ilyen letartóztatás. Gyanitom, itt dolgozhatott. Elmesélte mi mindent találtak például testmotozás idején: töltött fegyvertől mérgen át robbannószerig a testnyilásokban. Nem egy kedves munka. Kaptunk egy lapot, ahol rajta volt a nevünk, mit követtünk el, stb. Mi voltunk az előállitottak. Volt egy kis szerepjáték, egy kis időre "be lettünk zárva". Közben gondokodtam: vagy ő is angol, vagy értem az ausztrál akcentust.
Öt után beugrottam a Cambridge Collegeba Zsolthoz megkérdezni, hogy lesz-e hétvégén kirándulás. Lesz! Vasárnap megyünk Big Ocean Road-ot nézni, előtte szombet este pedig születésnapi parti lesz, egy magyar lányé, ahove szintén meg lettem hiva. Ez tulzás..., Zsolt megmondta, hogy visz engem is. Azért abban maradtunk, hogy előtte vagy utána megmutat egy-két jó helyet a városban. Vissza kell fogni magunkat, ha másnap korán akarunk elindulni.
Most este csöpörgött kicsit az eső, és köd lett. Ez azért szomorú, mert már rég tervezem, hogy felmegyek a Rialtóba vagy az Euréka toronyba (a két magas épület kilátóval a tetején), de várom hogy szép, napos idő legyen. Még nem adtam fel. Szeretnék fotókat csinálni. Ma már nem fáradtam el 7-re, és kedvem is lett volna, de az égiek nem akarták.
Megnyomtam valamelyik gombot, és közelkerültem a szivinfarktushoz, azt hittem, kitöröltem, amit irtam.
Tegnap este megvettem online a repülőjegyemet Sydneybe. Hétfőn délután egykor indul a gép, és fél háromra ott vagyok. Most még neki kell állnom kitalálni, utána mi legyen. Busszal megyek majd Sydneyből Brisbanebe, kisebb kitérőkkel, majd repülők Cairnsbe és vissza. A repülőjegy a rázós, nagyon gyorsan emelkedik az ár. Furcsa erről gondolkodni, olyan messzinek tünik. Még Melbourneben is sok dolgom van.
Most itt irás közben sörözgetek. Most a VB Victoria Bitter nevü sört próbálom ki. Nem rossz! Ez a terv, minél több félét megkostólni. És még a borok is....... Mindez pusztán kultúrális kiváncsiság. Egyébként ma megtudtam, hogy borzasztó komolyan veszik a nem szolgálunk ki részeg vendéget szabályt (nem én voltam a delikvens!).Törvény korlátozza az éttermekben, hogy hány felest, pohár bort vagy sört vihetnek egy vendégnek, valamint olyan koktélt illegális keverni, amiben 3-nál több fajta komoly rövid van. Eszembe jutott, amit történelemből a törvények elemzésénél tanultunk: a komoly szankciók mindig arra utalnak, hogy az adott "bün" nagyon elharapodzott egy társadalomban.
Kezdem jó fele forgatni a fejem , ha át akarok kelni egy kereszteződésen. Zsolt szerint kezdjek el gondolkodni, hogy mit szeretnék tanulni, hogy itt maradhassak. Megmondtam, hogy maximum férjhez megyek. Ezt a jó munkát pedig nem szándékozom feladni.