Kemény munka!

Tudom, hogy sokan nem tudták, jövök, meg hogy és minek... némi magyarázat. Tudjátok, a cég ahol dolgozom: AIEC - Ausztrál Oktatási Ügynökség(http://www.aiec.hu/). A főnököm úgy gondolta, hasznos lenne, ha én is szétnéznék itt. Hihetőbb lesz, ha arról beszélek, milyen fantasztikus hely ez itt. Szétnézek, élményeket gyüjtök, találkozom a segitségünkkel itt tanulókkal, és begyüjtöm az ö élményeiket, megnézem az iskolákat,...stb. Ez a dolgom.
Ma kezdtem a találkozást: Cambridge College International (www.cambridgecollege.com.au ). Hátha valakinek megtetszik a dolog. Fordulhat hozzám bizalommal! Ez itt a reklám helye. Végigültem egy orientationt, igy hivják az első napi eligazitást. Ez az iskola angolt és szakmát tanit főleg külföldi diákoknak. Az orientation az angol iskolában volt. Többségük nem értett sokat, igazi mélyviz. Egyébként szimpi a suli. Az iskolán kivül szerveznek mindenféle programokat a diákoknak: sport, tánctanulás (salsa), kirándulás a biicsre, piknik a füvészkertbe, csokoládá -túra a városban, kirándulások a környéken...A legtöbb dolog ingyen van. Kezdtem irigykedni, tényleg jól hangoznak a lehetőségek. Segitenek munkát keresni nekik, igazi lelki- és jóléti segély szolgálat müködik, van letelepedési ügynök, ha valaki abban gondolkodik.
Aztán megnézetem az autószerelőmühelyüket, ahol autószerelőket tanitanak, a helyet, ahol nyomdai dolgokat. Tanitanak még fodrászokat, üzleti dolgokat, szociális munkásokat.
Ami feltünő, hogy nagyon sok az indiai diák. Egyébként is nagyon sok az indiai Melbourneben. Ezek a szakmád nagyon keresettek, mert ha megszerzik a végzettséget, letelepedési engedélyt szerezhetnek. Bár ez nem csak az indiaiakat vonzza!
A nyomdászoknál az egyik tanár magyar srác, Zsolt. Ő is itt végzett. Együtt ebédeltünk egy koreai étteremben vele és a marketing igazgatóval. Ez utóbbi egyébként angol, és ő gardirozott a nap nagy részében.Zsolt megigérte, elvisznek bulizni szombat este (Ez is benne van munkaköri leirásomban. Meg kell ismernem az ausztrál élete, mindennapokat. Mondtam már, hogy szeretem a munkám?), sőt lehet szombaton elmegyünk kirándulni egy kisebb társasággal, megnézzük a Big Ocean Road-ot. Azt mondják, hogy ez egy meseszép tengerparti út, homokkősziklákkal és mindenféle más gyönyörüséggel. Koalák és kenguruk is vannak.
Ezután már csak villamosoztam, nézelődtem. Eszméletlen épületek vannak !!! Kezdenek dekorálni is karácsonyra. A legnagyobb áruház kirakatában vicces jelenetek vannak arról, hogyan készülnek a mikulás és a manók, mármint hogyan kapják a leveleket, csinálják az ajándékokat. Az utcán karácsonyfák, csillagocskák.A furcsa, hogy egyre hosszabbak a napok, nyolckor még világos volt, és egyre szebb az idő. Nincs sok karácsonyi hangulatom.
Hazafele beszereztem némi sört: Fosters, valami tasmán sör (nem volt rossz) és egy thai fajta. Próbálgatom őket. Ebből gondolom kiderül, hogy megtaláltam a megfelelő üzletet.
Kezdek kilábalni az időgondokból is. Pozitivum, hogy korán tudok kelni:) Ja, és telefonom is van. Mármint sim kártyám, mert az otthoni telefonom használható itt is.

PS: A hozzászólásokat örömmel olvasom!Köszönöm!

Még egy kis kúlturadalék. Én is most kaptam, köszönöm!

Az első angol telepesek Ausztráliában észrevettek egy komikus állatot, amelyik nagyon magasra és messze volt képes ugrani. Megkérdeztek egy őslakost jel- és testbeszéd segítségével, hogy mi ez az állat. A válasz ennyi volt: ’’Kan Ghu Ru.’’
Ezért az angolok elnevezték ezt az állatot kengurunak.
Igazából az őslakosok csak annyit mondtak:
’’Mi nem értjük önöket’’,
’’ Kan Ghu Ru’’.