Itthon vagyok!

Hazaértem! Szerencsésen! Az útnak vége, de a blognak nincs. Még sokmindent nem írtam le, ami történt. Még folytatom.
Nem most, mert most éppen rámtört a fáradtság. Tegnap este 10-re érkezett a gép Ferihegyre. Hazakászálódtam, és nem volt nehéz elaludni. Reggel 4.45-kor felébredtem, és fél hatkor fel is keltem, mert beláttam, hogy nem megy az alvás. Ausztráliában már délután 4 volt akkor. Szükség lesz egy hétre, hogy átálljak, az biztos. Az előny, hogy most korán fenn vagyok:)

Itt a vege!

Ez az utolso bejegyzesem innen Ausztraliabol. Holnap este megyek haza. Oszinten mar orulok neki es varom. Ez az egy honap nagyon hosszu volt. Annyi sok minden tortent, annyi uj helyen jartam, annyi emberrel talalkoztam, hogy mar lassan alkalmatlan vagyok befogadni barmi ujat. Megteltem. A masik, ami nehez volt, hogy egyedul voltam. Persze mindenhol voltak vendeglatok, akiknek EZER KOSZONET, es sokat segitettek, de ok megis eltek a sajat mindennapjaikat. Nem sokszor tudtak jonni velem varost nezni, felfedezni. Hianyzik az otthoni nyugalom, es minden barat!!!!
A heten Brisbane-ben es Sunshine Coaston neztem meg iskolakat. Errol, majd kesobb irok. Ma feltem, mert egesz hetvegere rossz idot mondtak. Tegnap reggel valoban zuhogott, de ma reggel, csoda!, sutott a nap:) Lementem rogton a beachre. (Rogton delet jelent.) Hallgattam az ocean zugasat, suttetem a hasam, megbeszeltem a kozelben ulo kanadai sraccal, hogy itt azert melegebb van, mint otthon. Ket ora eleg is volt, mert kezdtem megsulni.
Utana nagy levegot vettem, es elmentem megvenni az ajandekokat. Mindenki pluss allatot kap, gondoltam igy a legegyszerubb. Csak viccelek:) Ez is megvolt.
Este meg bemegyunk Surfers Paradise-ra, aztan holnap jon a pakolas orulete. Raadasul most olvastam, hogy Ferihegy sztrajkol. Remelem, nem rekedek Londonban vagy mashol. Hetfon este 9-re mar BP-en leszek, ha az egiek is ugy akarjak.
Legkozelebb mar szoban.

KOALA

Kicsit megbontom az idorendet, mert kedden es szerden vegre allatkertben jartam, es ezt meg meg akarom irni, mielott letelik az idom.
Mint kiderult a legregibb es legnagyobb koala park itt Brisbane-ben van. 1927-ben alapitottak, 130 koala el benne. Ugyalakitottam a napomat, hogy a 4.30-as zaras elott joval odaerjek. Edesen a koalak, olyanok, mintha nem lennenek igazik. Talan mert soksat alszanak. Epp etetesre ertem oda, szerencsem volt. Etettem kengurukat is, nagyon szelidek.
http://photo.koala.net/0912022099.htm

Szerdan Sunshine Coaston voltam Attilaval. (Van kocsija, es ra is ert eljonni velem). Steve Irwin Allatkertjeben voltunk. Itt is lehetettt simogatni koalat!

A legfontosabb, amiert jottem, megvolt

Buli!!

Gyuri, aki segit itt nekem angolra jar. Most eppen szunete van ket kurzusa kozott, es dolgozik ejjel nappal. A torveny szerint ha valaki diakvizummal van itt iskolaidoben heti 20 orat dolgozhat, de iskolai szunetben nincs korlatozas. O eppen ezt hasznalja ki.
A haz, ahova csutortok hajnalban megerkeztem Parkwood-ban van, egy csaladi hazban. Parkwood csaladi hazakbol allo resze Gold Coastnak, busszal fel ora nagyjabol a bel varos, ha Surfers Paradiset hivjuk annak, hivhatjuk. A hazban negyen laktak eppen, es en megkaptam az otodik ures szobat, de Gyuri rogton szolt, hogy kiberelt egy kisebb ket halos lakast egy baratjaval, es vasarnap eppen koltozunk. A masik lako egy hettel kesobb koltozik, igy megint lett sajat szobam. A vasarnap ezzel is telt, koltoztunk. Az uj lakas Southportban van, ami egy nagy kozpont a varoson belul. Az elozo helyrol is itt kellett atszallni, hogy bejussak a kozpontba. Itt kicsit trukkosebb a kozlekedes, mint az elozo varosokban volt. Zonak vannak, de ha nem vagy helyi, nem tudod, hogy melyik hol van. Zavaros. Raadasul menetrend van, de nem akkor jonnek a buszok, hogy mi az utvonal, es kb mennyi a menetido, az kiderithetetlen, es vannak buszok, pl a harmas, amivel az elejen jartam, amik nincsenek rajta a buszterkepen.
Brisbane-be vonattal lehet bejutni. Ezzel nincs gond, egy ora az ut, felorankent megy vonat, de az allomasig kijutni regenyes!
Miutan kialudtam magam, bejottem Southportba, az Australia Fair-hez, ami egy bevasarlo kozpont. Felhivtam a masik diakunkat, Attilat, akinek tudtam a telefonszamat. Talalkoztunk is, o is itt lakik a kornyeken. Vele es egy masik magyar sraccal, Adammal voltam egesz delutan. Foztunk, soroztunk, meseltek.

Utban Gold Coastra

Port Macquarie-ben hagytam el a fonalat. Miutan megneztem az iskolat, setaltam a varosban. Kisvaros, de nagyon szep. Majdnem sikerult hajokaznom is egyet, de privat buli volt. Mar elkezdodtek itt is a karacsonyi partik.

A busz fel tizkor indult tovabb, addig megvacsoraztam a kocsmaban. Mikor otthagytam a cuccom, meg szinte uras volt. 7-kor, mikor visszaertem mar tomve. Valoszinuleg az egesz varos ott volt. Ra akartak beszelni, hogy vegyek tombolat. Meg jo hogy nem vettem, amilyen szerencsem van, most nyertem volna. (Sose szoktam.) A szomszed asztalnal, ha jol lattam fel kilo csirkehust vittek haza, mint nyeremeny. A tobbi is az lehetett.

Fel tiz helyett, tizre ert oda a busz. Sydneybol jovet hajszal pontos volt a busz. Mivel nincs harmadik ut, nem tudom, melyik volt a rendhagyo esemeny. Itt Gold Coaston a buszok teljesen veletlenszeruen jonnek, mintha nem is lenne menetrend, de ne altalanositsunk, ez helyi sajatossag lehet.

Hajnal 4.45-re ertunk Surfers Paradise-ra, ez Gold Coast kozpontja. (Ez pontosan menetrend szerint volt.) Gyuri, aki szallast adott itt nekem, szerencsere ki tudott jonni elem kocsival, es hazavitt. Kis kavarodas volt, mert elneztem az idot. Queensland allamban nincs nyari idoszamitas, 1 ora a kulonbseg. En a sajat oram szerint hivtam meg Sydney idovel, hogy bocs, de kesunk, mire o mondta, hogy meg csak 3.45 van. Sikerult felebresztenem hamarabb.
A lenyeg, hogy megtalalt, hazavitt, es tudtam aludni.

Sut a nap!

A cim mar nem igaz, de tegnap egesz nap es ma delelott is gyonyoru ido volt. Kezd szinem lenni! Tenyleg igaz, hogy nem erdemes napkrem nelkul sikat lofralni a napon, mert nagyon eget. En ketszer feloratol egeszen lebarnultam. Nem veletlen, hogy a borrak nepbetegseg, klinikak szakosodtak ra. En persze kifogtam a "meg sose latta, ennyi esot" idoszakot.
Hetfon este, borig aztam 15 perc alatt hazafele menet. Szo szerint.

Nagy utazas

Szerda reggel 7-kor indult a busz Sydneybol. Midenki szornyulkodott, hogy busszal megyek (vagy jottem-utolag), de en elveztem. A repulon nem tudok aludni, bar az az ut csak 2 ora lett volna, de erdekes volt. 15-en ha voltunk. Nem nepszeru. Ugyanannyiba kerul, vagy dragabb, mint a repulo. Ma olvastam az ujsagban, hogy rekord olcsoak a repulojegyek. 20-30 dollarert elmehetsz Melbourne-bol Adelaide-be, ha idoben megveszed.
Vissza a buszra. Szinte vegig aludtam, fel kettore ertem oda Port Macquarie-be. (Hogy hogyan ejtendo, megoszlanak a velemenyek, de mar le tudom irni!) A belvarosban rakott le a busz, es en csodalkoztam. A legmagasabb epulet a templom, egyebkent bekebeli kisvaros, mint a vadnyugati filmekben. Csomagmegorzo nincs! Persze!
Kicsit feltem, mert az iskolabol sem valaszoltak a legutolso levelemre, amiben megirtam, mikor erkezem pontosan, de egy telefont megert. Vartak, tudtak, ki vagyok, sot meg csomagmegorzot is kerestek nekem.
Itt tehat a North Coast Institute of NSW TAFE iskola egyik kampusat neztem meg. Mint kiderult, majdnem minden varosban van nekik, vegig Sydneytol eszakra. Gyonyoru parkban, modern, jol felszerelt epuletek. Sok international diakjuk van. Tolunk inkabb az angol erdeklodok mennenek kissebb helyekre, a magyarok a nagyvarosokat keresik.
Kedvesek voltak, mint mondtam helyet is talaltak, ahol letehettem az orias lila borondomet. A helyi ir kocsma, az egyetlen, ami 5 utan is nyitva van. Akkor tenyleg minden bezart!! Ez igy van a nagyvarosokban is. OK, ott 6-kor all le az elet. Nagyszamok torvenye: tobb kocsma, club, bar, hotel marad nyitva kesoig. (A kocsmakat itt hotenek hivjak, helyesebben, ha valamit hotelnak hivnak, az nagy valoszinuseggel kocsma.)

Most be kell fejeznem, folyt kov....

Utolso napok Sydneyben

Szerda reggel jottem el Sydneybol. Hetfon meg iskolat latogattam, errol olvashattatok. Utana megvettem a buszjegyemet Gold Coastra. Grayhounddal jottem, kozben megalltam Port Macquarie-ben, hogy megnezzek egy allami TAFE iskolat. Utana tudtam folytatni az utamat Surfers Paradiseba. Akkor hasznaltam eloszor az otthoni bankkartyamat. Kicsit feltem, mert a tobbiek megijesztettek, hogy rengeteget vesztek, mikor a bank valtja a forintomat dollarra. Nem igaz, nagyon jol valtjak. Nyugodtan hasznaljatok a bankkartyatokat, a vasarlas tenyleg ingyen van. Lehet, ez csak nekem ilyen nagy ujdonsag. Sosem ertettem a penzugyeket, ezert bizalmatlan vagyok.
Meg kompoztam egyet delutan (kihasznaltam a heti jegyem utolso napjat), setaltam az Opera korul es a Hyde parkban.
Este TVt neztem otthon, es paraztam, hogy szerencsetlenkedni fogok a buszon a nagy borondommel, es nem tudom hova rakni, ha megallunk. Hozzateszem, ezek valos felelmek. Nem igen ismerik a csomagmegorzo intezmenyet.
Kedden nyugi nap volt. Reggel Robival es Orsival kimostunk, majd lementunk a Bondi beachre napozni. Vegtelen kek eg volt, sutott a nap. Szerintem eloszor, miota itt vagyok.
Este atjott Kornelia es Csaba is. Bucsukeppen boroztunk egy kicsit. Orsi gyonyoru kormoket csinalt nekem, majd ellatott homeopatias gyogyszerekkel, mert az ellergiam mar ijeszto lett. Ugy bedagadt a szemem, mintha egesz nap sirtam volna.

Igy utolag koszonom a vendeglatast, nagyszeruen ereztem magam.

Bocs

Ujraolvastam az utobbi ket bejegyzest, bocs az elutesekert, hibakert!Nincs idom atjavitgatni oket!
Majdnem egy hete nem irtam. Azota atkoltoztem Gold Coastra, Brisbane melle. Brisbane Queensland allam fovarosa. Itt ajanlottak szallast, masreszt ez egy teljesen masfajta hely, mint ahol eddig voltam. Gold Cost igazi turistaparadicsom. Itt nincsenek muzeumok, tortenelmi helyek, meg ausztral mercevel mertek sem. Van beach,vannak hullamok, surf, vidamparkok, es estenkent sok reszeg fiatal. Ez az elmult ket hetben kulminalodott, mert a frissen vegzett kozepiskolasok elarasztottak a varost, es kivetkoztek magukbol. Schoolies.

Pentek

Elo kell vennem a naptaramat, olyan regen volt pentek! (Bocs, ezen a gepen nincs ekezet.)
Delelott iskolalatogatas. Tudom, hogy unalmas, de ezert vagyok itt. Kifejezetten angol nyelviskola: Global Village, Universal English School. Egyike azoknak a kicsit dragabb, de sokkal jobb iskolaknak.
Csak, hogy tudjatok, mirol beszelek: a legolcsobb 170 ausztral dollar egy hetre. Ez heti 20 orat jelent. Van delelotti es delutani orarend. A delelotti csak negy nap, hetfotol csutortokig. (Ez most nagyjabol 23000 ft-ot jelent) A kicsit dragabb, ahol penteken voltam, es az erdekesseg kedveert, most is az iskola konyvtaraban irom ezt a bejegyzest, 230 $ egy het (31000Ft, ha 135 Ft/1AUD). Itt 22.5 tanorat jelent egy het.
Most azert ulok itt, mert bejottem megnezni egy eligazitast az uj diakoknak(van, aki tudja:orientation). Fontos, hogy sok europai arcot latok. Nagyon vegyes a csoport osszetetele: nemet, svajci, brazil, thai, japan, koreai, es meg biztos mas is. Az iskola nagyon figyel arra, hogy egyik nemzet se keruljon tulsulyba. Az nyomaszto lehet a tobbieknek. Kulonosen sok brazil jon mostanaban. Akik nagyon lazak, de neha tul hangosak es agresszivek. Furcsa hallani a beszamolokat, hogy kinek kikkel vannak problemai.
Az egyik legnagyobb trauma a kultursokk, ami itt eri a diakokat. Azt gondolnank, Ausztralia ugyanolyan nyugati tarsadalom, mint a mienk, annak a fejlettebb valtozata. Ez igaz is, de nagyon sok varatlan meglepetes erhet.
En eddig foleg a jokra figyeltem. Mar irtam, hogy itt mindenki nyugodt, ne aggodj! ez a jelszo. A buszmegalloban sorba allnak, nincs tolakodas. Gyorsabb is a felszallas. A buszokon maximum 14 allohely van, tobbet egyszeruen nem enged fel a vezet. Elfogadjak!
Vissza pentekre, mert lassan abba kell hagynom.
Az iskola utan egy diakunkkal talalkoztam. Megebedeltunk a piacon. Akkorra mar zuhogott az eso. Megneztem hol lakik. Egy backpacker hosteben, nagyon kozel a kozponti allomashoz. Nem Interkontinental, de olcso. O sokat dolgozik, azt mondja alig van ideje tanulni, de nem is varta, hogy perfekt angol lesz felev alatt. Sajnos sokan ezt hiszik, es keseruen csalodnak.
Delutan aludtam egy kicsit, muszaly volt.
Este egy masik diakkal talalkoztam. Newtownba mentunk vacsorazni. Egy mexikoi etteremben ettunk. Nagyon finom volt. Ez a bohem resze a varosnak: trendi ettermek, boltok, ejszakai elet, muveszek, azert jottunk ide. Eszter egy alibi iskolaban kezdte, mert a PhD felvetelijere vart, es mar nagyon akart jonni az ev elejen. Azota mar az egyetemen, University of Sydney csinalja a doktorijat. Elotte angolt tanitott iskola mellett, amig vart az egyetemre. O az egyik, aki sok erdekeset meselt.
De ezt majd legkozelebb, mert mennem kell.

Csütörtök

Sűrű nap volt. Két iskolát láttam.
Délelőtt az egyik olyan iskolába mentem, ahova sok diákot küldünk. Nagyon egyszerű az oka: olcsó. Lloyds College a neve. Egy nagyobb iskola-csoportba tartozik: TEG www.teg.com.au (The Education Group). Másik iskolájuk a Mercury College a Bondi Junctionnál, North Sydney Inglish School észak Sydneyben, és a Cambridge College International a belvárosban. Angolt és businesst lehet tanulni. Nem titok olcsó iskola.Próbálnak ezen a képen változtatni, igyekeznek emelni az iskola színvonalát, rávenni a diákokat, hogy komolyabban vagyék a tanulást. Hajrá!
Különböző véleményeket hallottam az oktatás színvonaláról, jókat- rosszakat. Azt vettem észre iskolán belül is sokat számít melyik tanárhoz kerülsz. Az egyik kezdő diák mesélte (angolul tanul, nagyon alapszinten van): két tanár tanítja őket feléváltva. Egyikük kítűnő, a másik viszont gyakorlatilag nem törödik velük, nem tanít. Biztattam, hogy ezt tegyék szóvá, hisz az olcsó iskola nem is olyan olcsó, ha csak az órák fele van megtartva. Én mindenesetre, mint képviselőjük, megírtam a problémát az iskolának.
Találkoztam diákokkal, akik jól beszélnek angolul, otthon angoltanárok voltak, legalábbis van végzettségük, így itt is tanítanak. Ők mesélték, hogy tényleg van különbség az iskolák között. Érdemes kicsit drágábbat választani, sokszor az olcsóbb. Rövidebb idő alatt, magasabb fokra jutnak el a diákok.
Délután a kínai negyedben jártam, mert ott van egy másik iskola az SBTA. Csak megnéztem. Ők teljesen tele vannak, csak jövő áprilistól lehet újra jelentkezni.
Ebben az évben bezártak iskolát, mert csak vízumot biztosítottak a diákokna, de nem tanítottak. Nem az első volt mostanában. Ezért igyekeznek összekapni magukat a még működő iskolák. Aki nem tudná: ha ausztráliában diákvízummal tanulsz, heti 20 óra munkavállalási lehetőséged van legálisan. Ezért jönnek sokan. Az oktatás az egyik legjövedelmezőbb vállalkozás az országban, és jelentős bevételt jelent sz országnak. Azt hiszem a 2. vagy 3. legjelentősebb exportcikk.
Utána megnéztem a Darling Harbort. Itt a tengerészeti múzeum, ami persze bezást, mire odeértem. Így is lehet látni néhány hajót kikötve, ami a muzeum része: rombolót, tengeralattjárót, és Cokk kapitány hajóját, amivel felfedezte a kontinenst.
Sétálgattam, sütött a nap végre, aztán hazajöttem.
Este vacsorára mentem a szomszédba. Éjfélig beszélgettünk, söröztünk.

Valami van a levegőben!

Már régen írtam. Egyrészt mert sok mindent csináltam, másrészt mert mire hazajutok este hulla vagyok. Ez nem jelenti, hogy mindig éjjel jutok haza, hanem, hogy este 7-re elfáradok, de nagyon. Valami van a levegőben! Az allergia egy dolog, amitől fáradtabb vagyok, de az ittlakók mondják, hogy az első néhány hét, hónap mindenkinek ilyen. Lehet, hogy a páratartalom, ami nagyon magas, a ludas, vagy a mindig változó időjárás. Mára lett strandidő. Ha ezt befejezem, megyek is a Bondi beachre. Egyszer-kétszer már kisütött a nap, de gyorsan el is borult, sőt zuhogott fél órával később.
Tehát vissza szerdára. Reggel kimentem Észak- Sydneybe egy iskolába, a Maewill Collegeba. Rendszeresen küldünk ide diákokat, mert aránylag olcsóak, nagyon jó csomagot ajánlanak, és gyönyörő helyen vannak. Fél óra a citytől, egy bevásárlóközpont szomszédságában. Nagyon tetszett az iskola. Családias, jól felszerelt, kellemes iskola. Nem messze van Manly beach. Ott sétálgattam 1-2 órát. Végre egy igazi beach! Borus, szeles volt az idő, én puloverben, farmerben fáztam. A helyiek feküdtek a homokon és napoztak, iskolások szörfölni tanultak, néhányan uszkáltak!
Komppal jöttem vissza a belvárosba. Félóra az út. Az öböl tele vitorlásokkal, motorcsónakokkal, turistahajókkal. Néhányszor rendesen beringott a komp.
Egy kis kultúrát is vittem a napba, sikerült emberi időbe bejutni az Australian Museum-ba. Az aboriginálokról szoló kiállításra volt időm, de arra sem alaposan. 5-kor bezárt. Gondolom nem meglepetés,hogy a fehér telepesek itt sem bántak kesztyűs kézzel a benszülöttekkel. Sok tragikus pillanat volt , de a legszörnyűbb az elveszett nemzedék. Erről már olvastam, de újra szíven ütött. A 60-as években a kormányzat, hogy beolvassza a benszülötteket, egyszerűen elvette a gyerekeket a szüleiktől, nevelőszülőknél, vagy állami intézetekben "nevelődtek". szétzilálták a hagyományos kereteket. Sokan közülük bünözők, alkoholisták, drogfüggők lettek.
A kiállításon jó néhány hivatalos bocsánatkérés is olvasható.

Sydney

Tegnap délután megérkeztem Sydneybe. 1.5 óra a repülőút, kicsit késve indult a gép, de 3-ra már itt voltunk. Már előtte nap megkaptam az instrukciókat, hogyan jutok el a vendéglátóimhoz a Bondi Beachre. Egész egyszerű volt. A 400-as busszal a végállomásig, majd egy másikkal gyakorlatilag a kapuig. Egy páros és egy fiú lakik itt, és nem messze egy másik házaspár. Este 10-ig mesélték az eddigi jó és rossz tapasztalataikat. Erről majd bővebben később!
Ma lustálkodtam, csak dél körül mentem be a belvárosba. Sétáltam, láttam a Hidat és az Operát. Később rájöttem, hogy dolgoznom kell, ezért hazajöttem, mert itt van internet, ahol infokhoz jutok. Sehol nem láttam internet kávézót, vagy hasonlót. Ez nagy hátránya az országnak, az internet lassú, nem használják.
Körbetelefonáltam az iskolákat, akiket szeretnék meglátogatni. Van is már 4 találkozóm,plusz még a diákok. Nem is lesz olyan sok időm várost nézni.
Itt szép idő volt eddig, most kezd elborulni. Csak, hogy erről se feledkezzem el!

Tegnap este nem volt érkezésem írni, mert buliban voltam. Ez jó. Ami kevésbé jó, hogy a tegnapi és mai eső miatt, sem Dandenongba, sem a Great Ocean Roadra nem jutottam el.
Szombat reggel zuhogó esőre ébredtünk. Egy rövid ideig még jég is esett. Nem akartam elhinni. Ma olvastam a hírekben, hogy New South Wallesben hó esett. Itt most a naptár szerint nyár van, vagyis egy hét múlva kezdődik. Nem indultam el kirándulni, semmi értelmét nem láttam. Egy körül kezdtek szakadozni a felhők, de csak viccelődtek. Estére megint felhőszakadás volt. Tudom, unalmas vagyok, hogy az időjárásról írok, de ez van. Egyébként a helyi gazdák nagyon boldogok. Pont jókor jött az (nekik)áldás, így nem kell drága pénzért locsolniuk. Már tegnap este megegyeztünk Zsolttal, hogy nem megyünk kirándulni, mert esőt jósoltak vasárnapra is. Persze ma délutánra kisütütt a nap!
Szombaton, tegnap így vásárolni mentem. Véletlenül olvastam az újságban, hogy jótékonysági vásár van nem messze tőlünk. Fogtuk magunkat Henivel és elmentünk. Útközben véletlenül megtaláltuk a Paprika Huszár nevű magyar éttermet. Belesekedtünk, éppen nyitottak. Olyan külföldön működő magyar étterem feelingje van: festett tányér a falon, hordó a sarokban. DE nem vitték túlzásba a díszítést, kellemes volt.

A jótékonysági vásár valami közösségi házban volt. Beteg gyerekeknek gyűjtöttek. Én is hozzájárultam az ügyhöz, sikerült vennem egy-két szép dolgot. Két ruha, nadrág, szoknya, (tudom, hogy vannak akiket érdekelnek a részletek) mindez nagyon olcsón.
Délután egy diákunkkal, Adriennel találkoztam. Szakácsnak tanul egy TAFE iskolában, ami elég messze van a várostól. Ő takarít, a férje pedig építkezésen dolgozik. Elmentünk hozzájuk. Nagyon szép környéken egy kis családi házat bérelnek: három szoba, nappali, két fürdőszoba, mosókonyha. Szépen berendezkedtek. Sokat dolgoznak, de már érzik az eredményt. Egyelőre az iskolát kell kifizetni, ami nem olcsó. Az elején nehezen találtak munkát, voltak nehézségek, de megéri.
8-ra értem vissza a városba. Zsolttal beültünk egy bárba St Kildán bacardi-colat inni:) A hely retrós volt. A kandalló mellé sikerült leülni, tekintve, hogy eláztunk a kocsitól a bárig, jól esett. Innen mentünk egy magyar lány születésnapi bulijába. Fél társaság magyar volt a másik fele vegyes, barátok, munkatársak. Kicsit nehezen találtuk meg a címet, kb 5 percet bolyongtunk, és nem viccelek, bőrig áztam. A rum hál'Istennek melegen tartott, később pedig a wiskey segített. Jót mulattunk! A hely és alkalom szellemének megfelelően éjfél után előkerültek a magyar számok: nagy party mix. Kiderül, hogy mindenki ismer minden "gáz" magyar számot, ha nem otthon van. Lett nagy táncikálás, limbózás, lufi röplabda. Az egyik ausztrál srác még udvarolni is elkezdett, de megmondtam, hogy hétfőn elmegyek, ne strapálja magát. Háromra értem haza.
Ma reggel éreztem a tegnapi partyt, és a viharfelhők sem dobtak a hangulatomon. Nagy nehezen összeszedtem magam és délután 2 köröl elindultam utoljára csavarogni Melbourne-be. Bementem a Parlamentbe. Nyílt nap volt, szinte mindet meg lehetett nézni: az alsó- és felső ház üléstermeit, könyvtárat, .... Mindenhol ott voltak az itt dolgozók, és válaszolgattak a kérdésekre. A képviselőház (alsó) üléstermében egy jólöltözött idősebb úr beszélt Victoria állam választási rendszeréről néhány érdeklődőnek. Később a falon levő képekből kiderült, hogy az éppen működő ház elnöke. Elképzeltem a magyar parlament nyitott napját, ahol a ház elnöke, és az államtitkárok a betévedő japán turistáknak beszélnek a munkájukról vasárnap 9-től 4-ig. Elmennék!
A végén már éreztem, hogy nagyon el vagyok fáradva, fájnak a térdeim, nagyon sokat gyalogotam. (Mi lesz velem ezután? Azt terveztem otthon titokban, hogy lesz egy-két napom, amikor a tengerparton süttetem a hasam. Itt meg nyár helyett esik a hó.) Utolsó programként felmentem a Rialtóba. Ez a város második legmagasabb épülete a tetején kilátóval. Eddig halogattam, mert szép időre vártam, most megjött. Délutánra kisütött a nap, ragyogó kék lett az ég. Azt terveztem megvárom a sötétet és visszamegyek(a belépőjeggyel vissza lehet menni az nap mégegyszer ,10-ig nyitva vannak) megnézni a kivilágított várost, de túl fáradt voltam. Nyolc körül hazaindultam.
Beszéltem Orsival, akiknél Sydneyben fogok megszállni. Holnap 1-kor indul a gép, és fél háromra ott vagyok. Már mondta a hírt, hogy hideg van, de várnak. Sok mesélnivalójuk van.
Rossz lesz elmenni. Kezdtem megismerni a várost, érezni a ritmust, és annyi mindent nem láttam. Ezért nem szeretek turista lenni. Ahhoz elég az egy hét, hogy mikor elmegyek, fájjon.
Jó lenne itt élni. De majd ezt fogom érezni Sydneyben is, már tudom.

http://au.youtube.com/watch?v=H-KuXqvSB74

Ez egy kis változatosság. Tudom, hogy unalmas vagyok. Ráadásul a fényképeket sem sikerült még felraknom. Bár szerintem nem sokat veszítetek velük.
Ha leglalulra mégy, találasz még valami ausztrált!

St Kilda

Megjártam StKilda Beachet. Maga a tengerpart nem nagy eresztés, de a városrész nagyon szép. Bohém negyed. Hangulatos utcák, szimpatikus bárok, üzletek. Találtam egy hentest, ahol volt gyulai és paraszt kolbász, így magyarul, és ki volt írva magyarul is: hentes és mészáros. Betévedtem egy alkohol boltba, ahol bort lehetett kóstolni. Két féle fehér és egy rosé volt. Kostólgattam. Vettem volna, de majd a végén. Brisbane-ben hazautazás előtt majd bevásárolok, nem cipelem végig az országon. Arról nam is beszélve, hogy megiszom, ha itt van.
A legszebb az volt, ahogy jött a vihar, mert jött. A tengerparton fantasztikus volt a látvány: a homok sárga, fölötttünk az ég még tiszta kék, de kicsit beljebb a víz felett már szürke, a víz pedig haragos zöld. A hófehér világítótórony messziről látszott a viharfelhők előtt. Szerencsére nagy vihar nem lett, de hideg van és esik.
St Kilda előtt Henivel kimentünk egy bevásárlóközpontba. A K Mart-ban nagy leértékelés volt. Vettem farmer, mackónadrágot, pólókat, fehérneműt- megvan a hosszú ű-. Kiábrándító, de alig látok szép dolgokat, legalább is ami nekem tetszik és megfizethető. Este ettem pizzat, az sem ízlett. A tészta sótlan volt és ízetlen, a csirke furcsán édes. Tegnap a piacon vettem sajtos, spenótos pirogot, annak szörnyű halíze volt. Még jó, hogy előtte ettem finomat, igazából csak az orrom kívánta.
Most Sapporot iszogatok, ez egy japán sör, az egyik kedvencem. Töröm a fejem, mit tudnék még írni. Nap közben sok mindenről tevezek írni, de mire hazaérek fáradtan, már kiürül a fejem.

Még mindig itthon. Több dolog keresztbehúzta a számításaimat. Először is elrepedt az egyetlen farmerom, így nincs mese, el kell mennem venni egy újat. Heni is magához tért, jobban van, így eljön velem vásárolni. Mutat egy másik környéket, ahol még nem jártam. Közben kezd kisütni a nap:) A melbourne-iek mindig poénkodnak, ha nem tetszik az idő, várj 10 percet, akkora megváltozik. Ez tényleg igaz!
Shopping után St Kilda Beachre megyek, áttettem holnapra Dandenongot. St Kilda a város tengerpartja. Mindenki ajánlotta, hogy oda menjek ki mindenléppen, megéri.

Ma a Dandenongi hegyekbe szeretnék elmenni túrázni, kirándulni, de nagyon rosszul néz ki az ég. Ráadásul a vendéglátóim is lebetegedtek, vagy megfáztak vagy influenza. (Ha valakinek zavaros: a lakásban, ahol vendégüllátnak hármam laknak, Heni, és egy páros, Ági és Zoli.)Henivel terveztük a mai kirándulást, de ő ágyban marad. Én azért nekivágok! Út közben veszek egy mackónadrágot, mert olyat nem hoztam. A farmerom pedig nagyon divatos, a földet söpri, ami nem előnyös, ha esik és a sarat dagasztom.
Tegnap reggel megnéztem a Queen Victoria Marketet. Ez a központi piac. Óriási, több háztömbnyi helyen fekszik. Képtelenség bejárni, csak szemezgette. Félig terménypiac, félig kínai. Megreggeliztem, megkávéztam, majd elindultam a megnézni a mára tervezett iskolát: Holmsglen.
Ez egy TAFE iskola, azaz az ausztrál állami szakképző iskolarendszer tagja. Kb félóra a citytől, és az állomás szó szerint a suli bejáratánál fekszik.Az international office 50 méter séta. A vonat gyönyörü helyeken megy át. (A turistabuszon tudtam meg tegnapelőtt, hogy keleti irányban 55 kmt a másikban pedig 40 kmt nyújtózik a város. Itt még nem vagyunk város szélén.) Ez a fő kampusz. Itt tanitanak businesst és építőipari szakmunkákat. Hosszú, óriási épületek, a középen levő tantermekben "építkeznek". Külön teremben csempéztek, falat raktak, vízvezetéket szereltek.
Hamar visszajöttem, mert randim volt az egyik diákkal, Eszterrel, aki hamarabb végzett, mint gondolta. Kicsit több, mint féléve vannak itt a férjével. Szeretik nagyon az országot, csak nehezen talál munkát. Fodrásznak tanul, azt is élvezi. Ő is azt mondta, amit mindenki, hogy olyan nyugalom van.
Este az egyik helyi magyar étterembe mentünk vacsorázni Henivel: The Little Hungarian Restaurant. Itt dolgozott Heni egy darabig, most pedig Ági, aki lakótársa . Tényleg kicsi, 36 ember fér el egyszerre. Klasszikusat rendeltem: bécsi szelet sült krumpli és savanyúság. Előtte megittam egy unikumot. Utána Heni bemutatott Erzsi néninek, ő a tulajdonos és a főszakács egy személyben. Kiderült, hogy Szegeden tanult anno, és a nővére most is ott él. Ennek megörült és kaptam fasirtot, uborkasalátát és szilvásgombócot az útra. Ez a mai ebéd! Kedves nő, és sokat segít az itt levő magyaroknak. A konyhán mindenki az. A mosogató lány is nemrég jött, a barátja tanul, ő pedig hozzátartózóként kapott vízumot. (A házastárs vagy élettárs is kaphat vizumot, amivel dolgozhat részidőben.)
Délután még csavarogtam a városban. Nagy leárazások vannak, de semmi értelmeset nem láttam. Lehet, hogy ugyanúgy félig üres bőrönddel megyek haza, ahogy jöttem!
Olvasom a napi sajtót. Főleg az időjárást, mert bizakodom, hogy később több szerencsém lesz. Nem tudom! Brisbane felét éppen lerombolta két vihar a héten, és Cairnsben is csúnya viharokat jósolnak. A másik dolog, amiről sokat olvasni az Ausztrália címü (Aki tudja, hol van a hosszú ü, írja meg. Köszi) film, és Hugh Jackman. Őt éppen most szavazták meg a világ legszexisebb férfijának. Büszkék az ausztrálok, dagad a mellük.

Egy kis kényeztetés.

Ma újabb iskolát látogattam meg: Headmasters (http://www.headmasters.com.au/). Lehet, hogy kitaláltátok, leginkább fodrászokat képeznek. Azért leginkább, mert egyéb szépségiparral kapcsolatos kurzusok is vannak. A suli profi. Kezdem úgy érezni, hogy ez normális itt. Fodrászat, spa, kozmetikai szalon, ahova az utcáról is be lehet esni. (Azért aláiratnak veled egy nyilatkozatot, hogy tudomásul vetted, tanulók dolgoznak rajtad, nem fogsz panaszkodni.)Komolyabb dolgokat először müfejeken csinálnak. Minden diák kap kettőt az elején hosszú hajjal, a végére egészen rövid lesz a haj.
Körbevezettek, aztán lementünk kávézni. Egészen elvarázsolt a kis passage, amiben az iskola van. Most kezdem felfedezni ezeket az eldugott kis átjárókat, amik nem is annyira eldugottak, csak, mint turista nem fedezed fel őket rögtön. Ez kb 200 méter hosszú, végig kis éttermekkel, kávézókkal, bohém butikokkal. Amelyik kávézóban ittunk, a világ egyik legjobb kávézójának volt megszavazva néhány éve. Tényleg jó volt a kávé, ami mellett mindenféle palacsintát árulnak. Később egy másik kis étteremben ebédeltem: isteni finom csirkét mustáros krumplisalátával. (Nem hivtak meg a dögök, de azért nem panaszkodom, mint látni fogjátok). Délután már szándékosan kukucskáltam be kisebb utcácskákba, találtam is néhányat. Ma rátaláltam a romantikus Melbourne-re. Ha sikerül feltenni a képeket, meglátjátok!
Vissza suliba! A kávé után "kaptam" egy hátmasszázs és beszáritották a hajam. Jól hangzik, igaz? A masszázs nagyon jó volt, amikor a tanár csinálta. Előtte a diákok is gyakoroltak, de nem ment igazán. Nem volt rossz, de nem mertek erővel maszirozni, csak simogattak.
Utána a fodrászat. Egy indiai diáklány csinálta, aki féléve tanul itt a suliba. Szegény elég ügyetlen volt, de igyekezett. Bajt nem tudott csinálni, de a végén a hajam nem vot igazán egyenes. Egy srác odajött közben magyarázni neki, és megmutatni, mit kell csinálni, ő ügyes volt. (Felsőbb évesek felügyelik a kezdőbbek munkáját, és ott van 2-3 fodrászoktató is a szalonban folyamatosan) Még jó, hogy nem vágattam, bár azt biztos más csinálta volna. Később benéztem Andyhez a CIC-be. Ő is felajánlotta, ha akarok péntekre bejelentkezhetek az ő szalonjukba. Akkor "sajnos"kirándulni megyek a közeli hegyekbe, ez ugrott.
Ebéd után múzeum következett. Találtam jó kis üzleteket, de holnapra halasztottam a vásárlást, mert oda akartam érni már valahova. Minden múzeum bezár 5-kor, és félóra nem elég. Nem éri meg. Tehát a börtön múzeumba mentem:Old Melbourne Gaol. Ez volt az első fegyház a városban. Itt tartották fogva és végezték ki Ned Kellyt.
Egészen kicsik a cellák: 3x2 méter az egész. Hires-hirhedt bünözőkröl vannak képek, történetek. Sokakat végeztek itt ki, bent a falak között volt a "bitófa". Idézőjelben, mert egy gerenra volt és alatta a csapóajtó a második szinten. A kivégzettekről készitettek halotti maszkokat, amik ki vannak állitva. Sokminden van a hóhérokról(az elején maguk is rabok voltak, akik a szolgálatért enyhitést kaptak és pénzt) és a kivégzésről magáról. Erre már nem jutott sok idő, mert kicsengettek, zárt a börtön. Nem akartam bentrekedni.
Mielőtt megnéztem a múzeumot, elkaptam egy csoportot, ami a watch houseba ment. A watch house a rendőrörs, ahova először kerülnek az előállitotta, az előzetes. Közvetlen a fegyház mellett volt Melbourne központi watch house-a, ami 1994-ig müködött. Ez vicces volt. Sergeant Petersen vezetett végig minket, elmondta pontosan, hogyan zajlik egy ilyen letartóztatás. Gyanitom, itt dolgozhatott. Elmesélte mi mindent találtak például testmotozás idején: töltött fegyvertől mérgen át robbannószerig a testnyilásokban. Nem egy kedves munka. Kaptunk egy lapot, ahol rajta volt a nevünk, mit követtünk el, stb. Mi voltunk az előállitottak. Volt egy kis szerepjáték, egy kis időre "be lettünk zárva". Közben gondokodtam: vagy ő is angol, vagy értem az ausztrál akcentust.
Öt után beugrottam a Cambridge Collegeba Zsolthoz megkérdezni, hogy lesz-e hétvégén kirándulás. Lesz! Vasárnap megyünk Big Ocean Road-ot nézni, előtte szombet este pedig születésnapi parti lesz, egy magyar lányé, ahove szintén meg lettem hiva. Ez tulzás..., Zsolt megmondta, hogy visz engem is. Azért abban maradtunk, hogy előtte vagy utána megmutat egy-két jó helyet a városban. Vissza kell fogni magunkat, ha másnap korán akarunk elindulni.
Most este csöpörgött kicsit az eső, és köd lett. Ez azért szomorú, mert már rég tervezem, hogy felmegyek a Rialtóba vagy az Euréka toronyba (a két magas épület kilátóval a tetején), de várom hogy szép, napos idő legyen. Még nem adtam fel. Szeretnék fotókat csinálni. Ma már nem fáradtam el 7-re, és kedvem is lett volna, de az égiek nem akarták.
Megnyomtam valamelyik gombot, és közelkerültem a szivinfarktushoz, azt hittem, kitöröltem, amit irtam.
Tegnap este megvettem online a repülőjegyemet Sydneybe. Hétfőn délután egykor indul a gép, és fél háromra ott vagyok. Most még neki kell állnom kitalálni, utána mi legyen. Busszal megyek majd Sydneyből Brisbanebe, kisebb kitérőkkel, majd repülők Cairnsbe és vissza. A repülőjegy a rázós, nagyon gyorsan emelkedik az ár. Furcsa erről gondolkodni, olyan messzinek tünik. Még Melbourneben is sok dolgom van.
Most itt irás közben sörözgetek. Most a VB Victoria Bitter nevü sört próbálom ki. Nem rossz! Ez a terv, minél több félét megkostólni. És még a borok is....... Mindez pusztán kultúrális kiváncsiság. Egyébként ma megtudtam, hogy borzasztó komolyan veszik a nem szolgálunk ki részeg vendéget szabályt (nem én voltam a delikvens!).Törvény korlátozza az éttermekben, hogy hány felest, pohár bort vagy sört vihetnek egy vendégnek, valamint olyan koktélt illegális keverni, amiben 3-nál több fajta komoly rövid van. Eszembe jutott, amit történelemből a törvények elemzésénél tanultunk: a komoly szankciók mindig arra utalnak, hogy az adott "bün" nagyon elharapodzott egy társadalomban.
Kezdem jó fele forgatni a fejem , ha át akarok kelni egy kereszteződésen. Zsolt szerint kezdjek el gondolkodni, hogy mit szeretnék tanulni, hogy itt maradhassak. Megmondtam, hogy maximum férjhez megyek. Ezt a jó munkát pedig nem szándékozom feladni.

Kezdem magam otthon érezni. Egész jól eltalálok akárhova. Ma már tényleg kemény munkanap volt. Két iskolában voltam.

A William Angliss, itt voltam reggel, az egyik legjobb vendéglátó és hotel iskola Ausztráliában. Nagyon profi! Kompletten felszerelt konyhák, berendezett szállodai szoba, ahol gyakorolnak, saját borospince, müködő étterem. Úgy látszik tényleg a gyakorlatban tanulnak. Ez állami, TAFE iskola, a diákok nagy része ausztrál. A kávé nagyon finom a büféjükben, és ez jóbizonyitvány. Egyébként itt mindenhol kávézó van, mindenki kávéval mászkál. Szó szerint. Csoda, hogy ilyen nyugisak. Egyáltalán nem rohan senki, nincs tolakodás, idegeskedés. A villamos vezető legalább 3-szor nyitotta ki az ajtót újra, hogy elérjék a villamost.

Aztán a Halesbe mentem. Ez kb ugyanolyan iskola, mint a Cambridge, ahol tegnap voltam. Megnéztem egy konyhájukat. Éppen készültek a holnapi "graduationra". Jó volt a hangulat, vége a félévnek. Valamint bementem a fodrászszalonba, ahol tanulnak. Gondolkodom, hogy kezdek valamit a hajammal, holnap kérek némi tanácsot. Bár nem tudom, mennyire biztonságos. Lehet szavazni: maradjon hosszú, vagy legyen egész rövid és szőke(?), vizhullám? Holnap visszamegyek találkozni egy itt tanuló leánnyal, őt megkérdezem.

A Halesben egy nagyon kedves lengyel lány a marketinges, ő mutatta meg a dolgokat. Aztán elmentünk ebédelni. (Ezt a részt szeretem: Kávé? Tea? Ebéd?) Egy japán étteremben voltunk: Chocholate Buddha. Holnap biztos thai lesz, vagy vietnámi. Még jó, hogy csütörtök estére a közeli magyar étterem van betervezve!

Délután 5 körülre megint elfáradtam. Tényleg nehéz átállni. Felültem az ingyenes turista buszra mielőtt hazajöttem volna. Vicces volt a sofőr, rengeteget beszélt. A végén kiderült, hogy Angliából jött!

Itthon aztán megnéztem az új James Bond filmet. Hát, se füle, se farka! Őszintén, elég pocsék. Én ritkán mondok ilyet. Bár a fickóért még mindig megéri.

Ja tényleg, ma elkezdtem shoppingolni. Eddig a jetleg megóvott ettől, egyszerüen túl fáradt volta. De ma gondoltam a sarkamra állok. (Lassan a szörfös fiúkat is elkezdem keresni. De ettől félek. Mindenhol keleti arcokat látok. Hol vannak a szőke, napbarnitotta ausztrálok?)

Ausztrália jó hatással van rám. Észrevettem, hogy nem fáj a hasam mlóta itt vagyok. Csak egy kis levegőváltozásra volt szükségem. Általában nem vagyok olyan nyavalyás, mint otthon.( Az allergiám az előjött, itt is van fü, és tavasz van, de arra hoztam gyógyszert. )

Kemény munka!

Tudom, hogy sokan nem tudták, jövök, meg hogy és minek... némi magyarázat. Tudjátok, a cég ahol dolgozom: AIEC - Ausztrál Oktatási Ügynökség(http://www.aiec.hu/). A főnököm úgy gondolta, hasznos lenne, ha én is szétnéznék itt. Hihetőbb lesz, ha arról beszélek, milyen fantasztikus hely ez itt. Szétnézek, élményeket gyüjtök, találkozom a segitségünkkel itt tanulókkal, és begyüjtöm az ö élményeiket, megnézem az iskolákat,...stb. Ez a dolgom.
Ma kezdtem a találkozást: Cambridge College International (www.cambridgecollege.com.au ). Hátha valakinek megtetszik a dolog. Fordulhat hozzám bizalommal! Ez itt a reklám helye. Végigültem egy orientationt, igy hivják az első napi eligazitást. Ez az iskola angolt és szakmát tanit főleg külföldi diákoknak. Az orientation az angol iskolában volt. Többségük nem értett sokat, igazi mélyviz. Egyébként szimpi a suli. Az iskolán kivül szerveznek mindenféle programokat a diákoknak: sport, tánctanulás (salsa), kirándulás a biicsre, piknik a füvészkertbe, csokoládá -túra a városban, kirándulások a környéken...A legtöbb dolog ingyen van. Kezdtem irigykedni, tényleg jól hangoznak a lehetőségek. Segitenek munkát keresni nekik, igazi lelki- és jóléti segély szolgálat müködik, van letelepedési ügynök, ha valaki abban gondolkodik.
Aztán megnézetem az autószerelőmühelyüket, ahol autószerelőket tanitanak, a helyet, ahol nyomdai dolgokat. Tanitanak még fodrászokat, üzleti dolgokat, szociális munkásokat.
Ami feltünő, hogy nagyon sok az indiai diák. Egyébként is nagyon sok az indiai Melbourneben. Ezek a szakmád nagyon keresettek, mert ha megszerzik a végzettséget, letelepedési engedélyt szerezhetnek. Bár ez nem csak az indiaiakat vonzza!
A nyomdászoknál az egyik tanár magyar srác, Zsolt. Ő is itt végzett. Együtt ebédeltünk egy koreai étteremben vele és a marketing igazgatóval. Ez utóbbi egyébként angol, és ő gardirozott a nap nagy részében.Zsolt megigérte, elvisznek bulizni szombat este (Ez is benne van munkaköri leirásomban. Meg kell ismernem az ausztrál élete, mindennapokat. Mondtam már, hogy szeretem a munkám?), sőt lehet szombaton elmegyünk kirándulni egy kisebb társasággal, megnézzük a Big Ocean Road-ot. Azt mondják, hogy ez egy meseszép tengerparti út, homokkősziklákkal és mindenféle más gyönyörüséggel. Koalák és kenguruk is vannak.
Ezután már csak villamosoztam, nézelődtem. Eszméletlen épületek vannak !!! Kezdenek dekorálni is karácsonyra. A legnagyobb áruház kirakatában vicces jelenetek vannak arról, hogyan készülnek a mikulás és a manók, mármint hogyan kapják a leveleket, csinálják az ajándékokat. Az utcán karácsonyfák, csillagocskák.A furcsa, hogy egyre hosszabbak a napok, nyolckor még világos volt, és egyre szebb az idő. Nincs sok karácsonyi hangulatom.
Hazafele beszereztem némi sört: Fosters, valami tasmán sör (nem volt rossz) és egy thai fajta. Próbálgatom őket. Ebből gondolom kiderül, hogy megtaláltam a megfelelő üzletet.
Kezdek kilábalni az időgondokból is. Pozitivum, hogy korán tudok kelni:) Ja, és telefonom is van. Mármint sim kártyám, mert az otthoni telefonom használható itt is.

PS: A hozzászólásokat örömmel olvasom!Köszönöm!

Még egy kis kúlturadalék. Én is most kaptam, köszönöm!

Az első angol telepesek Ausztráliában észrevettek egy komikus állatot, amelyik nagyon magasra és messze volt képes ugrani. Megkérdeztek egy őslakost jel- és testbeszéd segítségével, hogy mi ez az állat. A válasz ennyi volt: ’’Kan Ghu Ru.’’
Ezért az angolok elnevezték ezt az állatot kengurunak.
Igazából az őslakosok csak annyit mondtak:
’’Mi nem értjük önöket’’,
’’ Kan Ghu Ru’’.

lassan jön a nyár

Reggel azt hittem, hogy szupernő vagyok, de mégse. Nem tudtam egy nap alatt átállni erre a néhány óra különbségre.Este hat körül megint megzuhantam. A fáradtság nem lenne baj, de nagyon fáj a fejem. ( Most egy másik gépen irok, itt vannak magyar karakterek. Kivéve a hosszú i-t.)
Délutánra kisütött a nap. Ma a parkokba indultam. Van belőlük jó sok a belváros körül. A Fitzroy Gardens-be megnéztem a Cooks' Cottage-ot. Cook kapitány szüleié volt Angliában. Az ausztrálok megvették, lebontották (kövenként volt megszámozva, hogy pontosan fel tudják újra épiteni), áthajózták, összerakták. Jópofa! Van a parkban egy kis üvegház is, ami csodálatos . Olyan virágillat volt, hogy még egyszer visszamentem. Romantikus kis tavacskák is vannak, rotunda, rétek. Sokan napozgattak, piknikeztek, heverésztek. Koncertet is találtam. Elindultam a kellemes jazz irányába, amiről kiderült, hogy egy 3 tagú zanakar (gitár, nagybögő, énekes) játszik kb 25-30 fős piknikes társaságnak. Valamit ünnepelhettek. Elég laza volt az egész.
Innen a Royal Botanical Gardensbe indultam, és hosszabb kitérővel el is jutottam. Közben belebotlottam egy lengyel fesztiválba (ettem kolbászt, de a sörhöz külön security őrökön kellett volna átvergődnöm, igy arról lemondtam), majd megtaláltam a bevásárló utcát is. Egyáltalán megtaláltam azt a várost, amit eddig hiányoltam: sétálók, utcai zenészek, sakkparti óriásbábokkal (az egyik sakkozó naaaagyon helyes volt, csak buta frizurát hordott!), jó üzletek, ...a tegnapi furcsa üresség helyett, zajló élet. Lehet én voltam tegnap annyira fáradt, hogy másképp érzékeltem a világot. Kinéztem egy turista buszt is, amiről lemaradtam. 9 és 4 között megy körbe a városban, kb egy óra az út. Én persze 5-re jutottam el egy megállóba. Ami viszont kellemes meglepetés, hogy ingyen van. Emelett még van egy a belváros körül körbe-körbe járó nosztalgia villamos is, ami ingyen van. Nem kell fizetni, boldogan mutatják meg és be a várost.
A Botanical Gardenbe bementem, időm is lett volna (8.30-ig nyitva van), de már járni is alig birtam, igy feladtam.
Hazafele gondoltam veszek egy kis sört vagy bort (hideg van, ezért inkább bort), de nem találtam sehol. Külön szeszboltok vannak, de hogy hol, rejtély, mert eddig csak egyet láttam. Biztos nem oda jár egész Melbourne. Holnap ezt is fel kell deriteni. Ma végre egyébként bárokat, pubokat is láttam. Tegnap ezek is hiányoztak. Kezdtem azt hinni, csak urbán legenda, hogy az ausztrálok isznak, de nem... A folyó partján nagyon hangulatos, szabadtéri kiülős helyet találtam, de engem a jeges szél visszakergetett. A helyiek egy szál polóban söröztek és élvezték a vasánapot. (Az egyik fiún gyögyörü szinpompás nyáriruha volt.) Általában ránézni rossz egy csomó emberre, attól fázom, hogy mi van, illetve nincs rajtuk.
Holnap elkezdek dolgozni. Meglátogatok terveim szerint két iskolát.

Itt a végén PS: üdvözlöm az első regisztrált olvasómat!

Megerkeztem!

Ez az állomás fent, alul pedig a kis ház, ahol lakom most egy hétig.

Haaaaat, nagyon hosszu volt! Termeszetesen nem tudtam aludni. A Bp-London es London- Hong Kong vonalon nem is akartam, de Hong Kongbol Melbournebe mar jo let volna. Talan egy orat tudtam. Bevettem valerianat es ittam ra bort, de igy sem ment igazan. Viszont megneztem jo sok filmet...
Itteni ido szerit 7 korul erkeztunk meg. Be volt borulva. Ez egy kicsit elszomoritott. Arra szamitottam, hogy tombol a nyar. Delutanra kisutott a nap. Neha melegem volt egy poloban, neha pulover es kabat is volt rajtam. Ertem, mit jelent, szeszelyes az ido.
Tegnap, a megerkezes napjan az volt a feladat, hogy minel tovabb ebren maradjak. Heninel, egy diakunknal lakom.(Mi segitettunk neki, az iroda kijonni tavaly ide tanulni. Felora vonattal (ok metronak hivjak, mert 3 allomas a fold alatt van) a belvarostol. Eloszor is talalkoznunk kellett Csak a telefonszamat kaptam. Menjek be a SouthernCross allomasra, hivjam fel, hazavisz.. ez volt az utasitas.
A repteren aranylag gyorsan vegeztem. Semmit nem kerdeztek, amikor ellenoriztek a vizumomat. A csomag is rendben megvolt.Utana meg ketten tudakolta, hogy etelt, nyersanyagot hoztam-e, es voltam-e indulas elott fas teruleten, de elhittek, hogy nem. A kutya sem torodott velem. Szo szerint. A csomagok korul egy tlitott anyagokat, pl ennivalot kereso kutyus szaglaszott. Egyebkent nagyon komolyan veszik a dolgot. Hong Kongban egyszer atszallaskor atneznek a kapunal, aztan kozvetlenul beszallas elott megegyszer alnezik a kezipoggyaszt. Sok-sok asvanyvizes palackot elkoboznak. Lehet, hogy a vizipar szponzoralja a dolgot!?
Melbourneben bejutni a varosba a repterrol egyszeru. Skybus-nak hivjak, 15 percenkent indul, $16-ba kerul, es gyors. Pont odavitt, ahol a talalkozom volt Henivel.(Ez persze nem veletlen!)Felhivtam, es egy szuk oran belul meg is jott.
Melbourne belvarosa eleg kicsi. Van ketto igazan nagy allomas: Flinder street es SouthernCross. Ide az utobbihoz erkezik a repteri busz, es itt megfordul majnem az osszes metrovonal. A metroterkep ugy nez ki, mint egy csillag. Ha tudod, melyik metroval kell menned (a vegallomasok neve szerint vannak elnevezve a line-ok), nehez eltevedni.
Mig vartam Henire, nezelotem. Az allomas felett egy hatalmas outlet van, ahol dul a nyari arleszallitas. Meg zarva voltak az uzletek! Jobban nem akartam elboklaszni a borondommel, de elso benyomasom mar lett a varosrol, es az furcsa. Valahogy mast vartam. Delutan, kesobb meg kb 3 orat setalgattam a belvarosban, de ez az elso benyomas csak erosodott. Szamomra furcsa, idegen hangulatu. Olyan, mintha egy modern vilagvaros epulne (eppen most, mert sok az epitkezes, oriasi toronyaruk) egy multszazadi vadnyugati kisvarosban. Mind a ketto megvan. Egymasban letezik.
Henivel hazajottunk, es elmentunk gyorsan bevasarolni. (Sikerult otthon hagyni a neszeszeremet.) Venni kellett fogkremet, fogkefet, sampont, st. Ez a kornyek megint mas hangulatu. Tengerparti, nyaralovaros feelingje van. Formas kis hazak, gyonyoru kertek.
Kesobb elkisertem Henit a munkahelyere. Az Albert Parkban, egy nagy sportcentrum kavezojaban dolgozik. Azt mondja, szereti., es jol is keres. Az biztos, hogy elet van. Egy gyonyoru to partjan van a centrum: uszoda, tornaterem kosarpalankokkal, ahol rengetegen kosarlabdaztak ($3.70-ert lehet bemenni es jatszani.) Egy masik teremben jiujitsu verseny folyt. (Lehet, hogy nem igy kell irni, bocs!) Kozelben golfpalya. Kint a toparton sokan kocogtak. Nagyon jo hangulat volt!!! Heni meselte, hogy itt tartjak marciusban a Forma 1-es futamot. Konktretan a centrum koruli utakon. Akkor minden le van kordonozva es zarva. Ez a videk egy ujabb arca volt a varosnak. Kezdem sejteni, hogy a sokszinuseg a legfobb jellemzoje. Mar varom az ujabb meglepeteseket!!!!!
Sajnos ma reggel, szurke felhos egre ebredtem. Raadasul 7-17 fokot josol az elorejelzes is. Itt a lekotarsak "megnyugtattak", lehet, hogy ket oran belul ragyogo napsutes lesz.(De lehet, hogy nem!) Tul sok meleg ruhat nem hoztam, az egyetlen farmert, amiben jottem, tegnap lekaveztam. A mai nap be fogok szerezni nehany ruhaarabot es egy esernyot. Ez az elso program. Aztan meglatjuk.
Lassan elkeszulok, hogy elinduljak. Sajnos a nap nem sut(neha-neha kibujik nehany percre a felhok kozula, de hatartalan a nyugalom. A palmafa az ablak alott hajladozik a szelben, mindenfele madarak enekelnek, ezen kivul csend van. Nehez elindulni!!!

Hamarosan itt leszek!!!! Most tanulgatom, mit tudok csinálni ezzel a bloggal.

Egyre többet!

Majd belejövök!

Halo mindenkinek!

Egyre közelebb az indulás, egyre idegesebb vagyok. Mit pakoljak????
Itt tudjátok majd követni, merre járok, mit csinálok a világ másik felén.